A gyújtószikra

Az LPG, CNG, vagy E-85 üzemanyagoknál (továbbiakban gáz) gyakori jelenség hogy a motor benzinnel kifogástalan, de gázzal rángat.
Ez leggyakrabban gyújtás hibára utal. Persze más hiba is okozhatja, de a gázüzemű autó kifogástalan működéséhez hibátlan gyújtásra van szükség.
Ha ilyen ügyben kérnek tőlem tanácsot mindig felhívom a figyelmet a gázüzemben fellépő nagyobb gyújtófeszültségre, a megfelelő gyújtógyertyákra és a gyújtókábelek helyes megválasztására (bővebben itt), valamint a nagyfeszültségű rendszer fokozott terhelésére.
Miért függ a gyújtófeszültség az üzemanyagtól, honnan tudja a trafó, a kábel és a gyertya hogy milyen üzemanyag van a hengerben?
Az alábbiakban megpróbálok válaszolni erre a gyakran feltett kérdésre. Az érthetőségre törekszek ezért csak a gyújtás nagyfeszültségű részét részletezem és abból a feltételezésből indulok ki hogy a primer kör megfelelően működik.

1.Hogyan jön létre a szikra a hengerben:
- A trafó (helyesebben gyújtótekercs) szekunder oldalán elkezd növekedni a feszültség.
- Ez a feszültség megjelenik a gyertya pólusain és mindaddig nő amíg az elektródák között összesűrített keverék vezetővé válik. (átütési feszültség)
- Amikor a keverék vezetővé válik létrejön az ív
- A feszültség szintje gyorsan csökken és az ív ezen az alacsonyabb szinten kb 1 ms ideig fennmarad. Ez idő alatt kell begyújtani az összesűrített keveréket. (ív fenntartási feszültség)

2. Mitől függ a szükséges átütési feszültség: (csak a fontosabbak)

nagyobb elektródatávolság (gyertyahézag)	nagyobb feszültség
szegényebb keverék	nagyobb feszültség
nagyobb nyomás (kompresszió)	nagyobb feszültség
kisebb elektróda felület (vékony, hegyes középelektróda)	kisebb feszültség
magasabb gyertya hőmérséklet	kisebb feszültség
Nagyobb előgyújtás	kisebb feszültség

Mi történik akkor ha nem benzin hanem gáz az üzemanyag.

forrás: NGK termékismertető

    3. Miért kell nagyobb feszültség a gázhoz
Az összesűrített keverék elektromosan szigetelő anyag. Ahhoz hogy ezen áram folyjon keresztül (szikra) először vezetővé kell tenni, ionizálni kell.
Ahogy a feszültség növekszik az elektródák között, úgy egyre több addig semleges részecske szakad szét. Pozitív és negatív ionok jönnek létre.
Ezek az ionok nagy sebességgel elindulnak az őket vonzó elektróda felé. Ütköznek más részecskékkel és ezeket is szétszakítják. (ütközési ionizáció)
A számuk egyre nő és amikor már elég sokan vannak, nagy áramerősséggel kialakul az ív. A nagyfeszültség átüti az addig szigetelő közeget.
Az összesűrített gáz-levegő keverék részecskéit nehezebb ionizálni, ezért ennek a folyamatnak a beindításához és az ív fenntartásához több energia, nagyobb feszültség szükséges mint benzinnél.
Cserébe a gáz valamivel több hőt ad le mint a benzin. Magasabb hőfokon gyullad és magasabb hőfokon ég.

    A kérdésre megtaláltuk a választ. (honnan tudja a trafó hogy milyen üzemanyag van a hengerben?)
Amikor a hengerben gáz üzemanyag van akkor a trafót arra kényszerítjük hogy nagyobb feszültséget adjon le.
A jó állapotú trafókban van annyi tartalék hogy ezt a 20-30% többlet feszültséget leadják, de így terheljük a trafót, a gyújtókábeleket és a gyertyákat is.
Ha a gyertyahézag is megnő, vagy hibás, öreg esetleg szakadt vezetőjű gyújtókábelt használunk akkor előbb utóbb a trafó is károsodik.
Jól megválasztott gyújtógyertyákkal és gyújtókábelekkel ezt a többlet feszültséget csökkenthetjük. Bővebben itt

Ha kérdése van küldjön e-mailt a kugler@gyujtokabel.hu címre, vagy hívjon a 20 9519-849 számon

                                                                                                                                  Kugler Károly ev

Itt egy szép egészséges szikra (ezt azért egy kicsit megpiszkáltuk :) http://www.youtube.com/watch?v=h25t_qqSXjs

Denso tudásbázis itt http://www.globaldenso.com/en/products/aftermarket/plug/basic_knowledge/index.html
NGK tudásbázis itt http://www.ngk-elearning.com/